Az akác legyen hungarikum!

Üdvözlök minden Aláírót!

Sajnos arra nincs lehetőségem, hogy a sok száz hozzászólást végig olvassam és lehet, hogy ismétlés(ek)be bocsátkozom, amiért előre elnézést kérek mindenkitől. A méz és a sokoldalú felhasználása csupán két oldala az akác kiváló tulajdonságainak. A rendkívüli alkalmazkodó képessége (pionír jellege) lehetővé teszi, hogy értelmesen hasznosíthassák az erdészek azt a közel fél millió hektár egy-két aranykorona értékű, intenzív mezőgazdálkodásra teljesen alkalmatlan földterületet, amelyre sem a mezőgazdaság, sem pedig a Vízügyi Igazgatás nem tart igényt. A parlag területek biztosan hozzá tartoznak a magyar valósághoz … no meg az elsivatagosodás és a homokverés is. Engem tökéletesen kielégítenek a vándorló homokbuckák a Kiskunságban, ahol jelzem korábban az Ős-Duna kalandozott, de kiszáradt és takaró növényzet híján a szél gyönyörű természeti „oltárokat” építget azóta is.

A legsötétebb (értsd: legelkötelezettebbek) zöldek sok mindent felhozhatnak a hazai nyarak mellett, de azon kívül, hogy szép fákról van szó és fontos részei a hazai környezeti értékeinknek, sok mást nem hiszem, hogy fel tudnak sorolni. Egy hazai nyárfajta biztosan sokkal kíméletesebben használja a termőhelyét, amit biztosan számtalan értékes tanulmánnyal is alá támasztottak már … de minek? A tölgy egy csodálatos fafajta. Száz év alatt már erdő is lesz belőle … megfelelő termőhelyen. Aki szép állományt akar látni, az látogasson el Ásotthalomra és ott találkozhat még állományban 150 éves gyöngyvirágos - tölgyessel. Azt azonban ne felejtsék el, hogy a talaj vízháztartása a területnek akkor jelentősen eltért a mostanitól. A csemeték könnyedén meg tudtak élni és gyorsan kinőttek a károsítók „szájmagasságából”. Erre azért kíváncsi lennék a homokhátság közepén!

Az akác ipari hasznosításáról nem beszélnék, arról biztosan sok faiparos tett már észrevételt. Azt azonban mindenki elfogadhatja, hogy tűzhelyünk melegének igazi fája az AKÁC. A sok tölgy, szil, bükk csak azért jelent meg a TÜZÉP telepeken, mert hiánycikk lett az akác. Mindenki tőlünk vásárolta meglehetősen magas áron, amit az erdőgazdálkodók jól felfogott gazdasági érdekük miatt el is fogadtak. Tudomásom szerint Ukrajnából nem is lehet akác tűzifát behozni. Az igazi okát nem tudom, de az ottani erdőgazdálkodás biztosan okkal korlátozta az akác tűzifa exportját. Illetve lehet, hogy kalodás tűzifaként engedik, de az már nagyobb előállítási költséggel jár és a fakereskedőknek már valószínűleg nem éri meg behozni.

Az hogy a kormányzat nem támogatja az akác telepítését nem új keletű. NINCS IS RÁ SZÜKSÉG! Az akácos eltartja magát, szemben az őshonos fajtákkal, kivéve a tölgyet, de az nagyon hosszú távú befektetés. A magam részéről minden olyan törekvést támogatok, ami az akác megmentését segíti. Szerintem nincs más alternatíva. Az 1600-as évek óta akár őshonosnak is tekinthetnénk. Bár azt hiszem az „őshonosítás” eljárásrendjét még nem találták ki, de 400 év biztosan nem volt elég hozzá, de jöhet a falánk afrikai katica, az energiafű, a különböző, egzotikus gyorsan növő növényfajták, amelyek villámkarriert futottak be. Lehet, hogy a mangalica és a szürke marha is jobban érzik magukat a nyárfák hűvösében.

Megköszönöm én is minden aláírónak a támogatását!

Kónya József