#3454: -

Már a méhek se tudnak ember nélkül szaporodni sajnos. Lehet özönnövény, de a mai erdőgazdálkodás sem hasonlítható a klasszikushoz: csak a ciklusa 30-40 év és nem egy év mint a gabonanövények esetében. Gépek ültetik- gépek vágják, van talajelőkészítése stb, csak a ciklusidő hosszabb.

De ki sütötte az akácra az "özönnövény" bélyeget? Nem jobban mint egy esetleg őshonos faj (pl hárs-mert méhész (is) vagyok).  Hogy szaporodik az akác annak a nyári hőség (40fokos) az oka, egyszerűen jobban bírja a megváltozott klímát! Az őshonost meg már trükkökkel lehet csak elültetni, hogy megeredjen. Ja és még a klímaváltozás elején tartunk. Elég egy rossz lépés és itt is úgy járunk mint az oroszok az Aral tóval!

Van egy kertem is,  tudom miről beszélek és emlékezem a gyerekkoromra a '60-as évekre, mikor minden teljesen más volt nyáron, (volt minden reggel harmat-hol van? Volt cca 2 hetente eső (nyáron is!)-hol van?, Kiléptem a napra egy gatyában és nem égetett azonnal (az UV)-hol van? és még sorolhatnám.)- ja és akkor is volt akác, és semmi ilyen bolondságok-szabályozások nem "védték" Fel se merült hogy rossz, most meg egy okos csak hogy igazolja székét kitalálja a spanyol viaszt

#3464: - Re:

Kedves válaszoló!

A '60-as években a természetvédelem még nagyon gyerekcipőben járt itthon (az első nemzeti parkunk csak '73-ban jött létre), ezért nyilván akkoriban még nem is nagyon foglalkoztak még ilyen kérdésekkel. De ez nem jelenti azt, hogy az akác akkor még nem okozott kárt a természetben.

Az özönnövény (vagy másképp: invazív növény) kifejezés nem "bélyeg", amit rásütögetnek fajokra, hanem egy ökológiai fogalom. Olyan növényfajt értünk rajta, ami nagy területen el tud terjedni úgy, hogy közben az eredeti növényfajokat kiszorítja onnan. Ezek túlnyomó többsége idegenhonos faj (mint az akác is), de megfelelő körülmények között lehetnek őshonosak is (ilyen pl. a siskanád, ami a vizesebb mezőgazdasági területeken okoz problémát). Az akáccal az a baj tehát, hogy elterjed ott is, ahol nem kéne és nincs helye. Nem a kiirtás a cél, hanem hogy a rossz helyre került akácokat eltávolítsák, vagy ha ez nem lehetséges, akkor megfékezzék a további terjedését.

Az akác terjedésében tényleg szerepe van a klímának, nem is állította senki az ellenkezőjét. :) Ettől még nem lesz kevésbé invazív. A hársfa ellenben egyáltalán nem invazív, viszont őshonos és kiváló mézelő. Azok a méhészek, akik az akácot védik, gondolják meg, hogy hosszútávon ezzel a többi mézelő növény visszaszorulását segítik. Kicsit sarkítva: ez oda fog vezetni, hogy lesz egy időszak az évban (max 3-4 hét), amíg az akác virágzik, az év többi részében pedig gyakorlatilag semmi - vagyis méz sem lesz. Pedig gyógynövényeink méze akár hungarikum is lehetne, ilyen tényleg csak nálunk van.

Egy másik nagy probléma, hogy a monokultúrák (nagy területen egyetlen növény található meg) terjedése, mint amilyen az akác is, a vadon élő beporzókat ritkítja, mivel nem jut nekik elég táplálék. Nálunk ez még nem okoz nagy problémát, de hosszú távon oda fog vezetni, hogy eltűnnek a beporzóink, és az embereknek kell majd egyesével beporozniuk a virágokat, ha termést akarnak. Kínában már ma is több helyen ez a helyzet.

A globális klímaváltozás tényleg nagyon komoly probléma, de az akác hungarikummá nyilvánításának nem sok köze van hozzá.

Nekünk is van kertünk, alföldi a családom, és rendszeresen járok erdőbe (akácosba is, bár nem szeretem). :)

Üdvözlettel:

Egy biológus

#3464: - Re:

Bocsánat, hogy ezt mondom, de Ön nyilvánvalóan elfogult a kérdésben, hiszen jövedelmet húz az akácból. Én is érintett vagyok annyiban, hogy van egy kis akácerdőm. Csak mosolygok azokon, akik akácosban tett sétákat említenek. Az akácerdőben csalánon meg fűféléken kívül mást alig találni. Rovarokat, rágcsálókat, madarakat se. A hiányuk persze nem költség, "csak" elmaradt nyereség. A talajt pedig tartósan lerontja. Ez nem vélemény, sajnos tény. Az akác hasznos tulajdonságai mellett már a Millenium idején kiadott Pallas Nagylexikon is megemlíti jelentős hátrányait, remélem egyetértünk abban, hogy ez a korabeli általános vélekedést tükrözi. Idéznék belőle:

"Mikor az A. a mult század végén ismeretes lett, azt a reményt keltette, hogy rendkivül gyors növekedésénél és igénytelenségénél, továbbá a jeles faanyagnál fogva, melyet szolgáltat, egyike lesz a legértékesebb erdei fanemeknek. Ezt a reményt azonban az A., mint ezt az azóta mindenfelé tett tapasztalás bizonyítja, nem váltotta be. Az A. ugyanis nem alkalmas erdei fának, mert a kölcsönös beárnyékolás terhére van és tulszárnyaltatva, elcsenevészedik, a talajt kevéssé árnyékolja be, miért is az kizöldel, befüvesedik, mi igen hátrányos, és csekély lombja lévén, a talajt nem javítja, sőt falrétegét nagy mértékben kiéli. Azért tehát az A.-t csak ritkán és jobb fanem hiányában ültetik erdőhelyre, hanem vagy szabadban nevelik mint sudaras fát, botfát vagy sarjsövényképen,... "

Itt olvashatja a teljes szócikket:

http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/002/pc000206.html